1. Trauma:A Potts törés jellemzően külső erő hatására következik be, például hirtelen inverziós sérülésből egy kifordító komponenssel, amelyet gyakran esés vagy sportbaleset okoz.
2. Fibula törés:A kezdeti trauma a fibula törését okozza, általában a disztális harmadban vagy közvetlenül a bokaízület felett. Ez a törés izolálható vagy társulhat a sípcsont törésével.
3. A sípcsont törése:A trauma ereje ezután a sípcsont hátsó részének töréséhez vezet. Ez az összetevő döntő fontosságú a törés osztályozásában és a megfelelő kezelési megközelítés meghatározásában.
4. Ligamentus sérülések:A Potts-töréseket gyakran kísérik ínszalagsérülések, különösen az oldalsó szalagok (elülső talofibuláris szalag, calcaneofibularis szalag) és a hátsó alsó tibiofibularis szalag sérülése. Ezek a sérülések hozzájárulnak a bokaízület instabilitásához.
5. Ízületi érintettség:A törés hátulról benyúlik a bokaízületbe, érintve a sípcsont hátsó malleolusát. Az ízületi tok és az ízületi porc megsérülhet, ami intraartikuláris vérzéshez, duzzanathoz és az ízületi struktúrák esetleges károsodásához vezethet.
6. A syndesmosis zavara:Egyes esetekben a sérülés ereje a syndesmosis, a sípcsont és a fibula közötti rostos kapcsolat megzavarását is okozhatja. Ez a tibiofibuláris tiszta tér kiszélesedését eredményezheti a röntgenfelvételeken.
7. Lágyszöveti károsodás:A törés és a kapcsolódó sérülések jelentős lágyrészkárosodást okozhatnak, beleértve a környező lágyrészek duzzadását, zúzódását és vérzést.
Ezeknek a kóros összetevőknek a kombinációja, beleértve a fibuláris törést, a hátsó malleolus törést, a szalagsérüléseket, az ízületi érintettséget és az esetleges syndesmosis zavart, hozzájárul a Potts-törések összetettségéhez és súlyosságához.