Mi a kezelés a krónikus csuklótörés esetén?

A krónikus csuklótörés kezelése számos tényezőtől függ, beleértve a törés helyétől és súlyosságától, valamint a páciens egyéni egészségi állapotától és preferenciáitól. Íme néhány lehetőség, amelyet az egészségügyi szolgáltató mérlegelhet:

Konzervatív menedzsment:

1. Immobilizálás:Ez magában foglalhatja a csukló gipszbe vagy sínbe helyezését a stabilizálás érdekében, lehetővé téve a törés természetes gyógyulását. A gyógyulási folyamat során szükség lehet a gipsz vagy sín kiigazítására vagy módosítására.

2. Fizikoterápia:Ez a gyógyulási folyamat későbbi szakaszában javasolható a csukló mobilitásának, erejének és működőképességének helyreállításához. Gyengéd gyakorlatok és mozdulatok fokozatosan bevezethetők, ha a törés kellően stabil.

3. Gyógyszerek:Fájdalomcsillapítók, például nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) vagy erősebb fájdalomcsillapítók írhatók fel a töréshez kapcsolódó kellemetlen érzés és gyulladás kezelésére.

Sebészeti beavatkozás:

1. Zárt redukció és perkután tűrögzítés:

Bizonyos esetekben, ha a törés még mozgatható vagy még nem gyógyult be teljesen, zárt redukciót lehet végezni. Ez magában foglalja a csonttöredékek visszahelyezését a helyükre, és a bőrön keresztül behelyezett csapokkal stabilizálását.

2. Nyílt redukció és belső rögzítés (ORIF):Ha a törés összetett vagy a csontdarabok jelentős elmozdulásával jár, nyílt műtétre lehet szükség. Az ORIF során a sebész közvetlenül hozzáfér a törés helyéhez, újra igazítja a csontdarabokat, és lemezekkel, csavarokkal, rudak vagy huzalok segítségével a helyükre rögzíti a gyógyulás elősegítése érdekében.

A konzervatív kezelés és a műtét közötti választás a törés sajátos körülményeitől függ, és alaposan meg kell beszélni az egészségügyi szolgáltatóval. A legtöbb esetben először nem műtéti megoldásokkal próbálkoznak, ha sikeres a gyógyulás elősegítése, a műtét elkerülhető