A rendszer kölcsönható vagy egymástól függő összetevők halmaza, amelyek egy szabályrendszer szerint működnek, hogy egységes egészet alkossanak. A környezete által körülvett és befolyásolt rendszert határai, szerkezete és célja írják le, és működésében fejeződik ki.
Rendszerparaméterek azonosítása
A rendszer fogalma sokféle entitásra alkalmazható; a rendszer azonosításához háromféle paramétert kell megadni:
1. A rendszer összetevői
2. A komponensek közötti kapcsolatok (rendszerstruktúra)
3. Az összetevők viselkedése vagy funkciója (rendszer viselkedése)
Ha egy rendszert csak egy vagy két paraméter alapján határozunk meg, az a teljes rendszer nem teljes megértéséhez vezet.
A rendszer minden eleme egy rész vagy egy alrendszer. Az alkatrész egy speciális feladatot ellátó elem a rendszeren belül, míg az alrendszer olyan együttműködő elemek csoportja, amelyek egy rendszeren belül viszonylag különálló entitást alkotnak.
Rendszerek osztályozása
A rendszereket különböző jellemzők alapján több típusba sorolhatjuk. Néhány általános besorolás a következőket tartalmazza:
Nyitott és zárt rendszerek
- Egy nyitott rendszer cseréket folytat a környező környezettel, például energiával és anyaggal. Alkalmazkodni és változni képes külső hatásokra.
- A zárt rendszer nem lép kölcsönhatásba külső környezetével. Önellátóan működik, külső változások nem befolyásolják.
Természetes vs. mesterséges rendszerek
- A természeti rendszer olyan önszerveződő és önfenntartó rendszer, amely a környezetben természetesen előfordul, például egy ökoszisztéma vagy a naprendszer.
- A mesterséges rendszer egy ember által létrehozott rendszer, amelynek célja vagy feladata, például számítógép, vagy termelési rendszer.
Determinisztikus vs. nem determinisztikus rendszerek
- Egy determinisztikus rendszerben a rendszer viselkedése előre jelezhető, mivel a komponensei közötti kapcsolatok jól meghatározottak, és a rendszer jövőbeli állapotai kiszámíthatók.
- Egy nem determinisztikus rendszer, más néven sztochasztikus vagy véletlenszerű rendszer, véletlenszerű viselkedést mutat, vagy kiszámíthatatlan elemeket tartalmaz.
Lineáris vs. nemlineáris rendszerek
- A lineáris rendszer bemenetei és kimenetei egyenesen arányosak, és lineáris egyenletekkel ábrázolhatók.
- Egy nemlineáris rendszer nem arányos kapcsolatokat mutat a bemenetek és a kimenetek között, ami gyakran összetett és kiszámíthatatlan viselkedésekhez vezet.
Példák rendszerekre
A rendszerekkel széles körben találkoznak különféle területeken és területeken, mint például:
- Biológiai rendszerek:ökoszisztémák, organizmusok, szervek, sejtek, molekulák
- Fizikai rendszerek:naprendszer, bolygók, időjárási rendszerek, elektromos áramkörök
- Mesterséges rendszerek:számítógépek, hálózatok, mérnöki rendszerek, közlekedési rendszerek
- Társadalmi rendszerek:családok, szervezetek, közösségek, kormányok, ökoszisztémák
- Kognitív rendszerek:intelligencia, tanulás, memória, érzelmek, döntéshozatal
Összefoglalva, a rendszer elemek vagy komponensek egymással összefüggő halmaza, amelyek együtt, egységes egészként működnek. A rendszer jellemzőinek azonosítása és elemzése, beleértve a rendszer struktúráját és viselkedését, alapvető fontosságú a rendszerek teljesítményének megértéséhez és optimalizálásához a különböző kontextusokban és tartományokban.
Mi a csíraölő képlete, amely elegendő a vérrel terjedő kórokozók elpusztításához?
Miért fontos a találkozási forma?
Mi a fő érv, amelyet Thomas Paine Nagy-Britannia és amerikai gyarmatai kapcsolatáról mond?
Milyen szerkezetben gyűjtik a szűrletet?
A betegség egy fertőző ágens, amelyet a bioterrorizmus fegyvereként lehetne használni?