Mi az alacsony működésű autizmus?

Alacsony működésű autizmus spektrum zavar Az LFA olyan autista egyének leírására szolgál, akiknek jelentős nehézségeik vannak a szociális interakcióban, a verbális és non-verbális kommunikációban, valamint az ismétlődő vagy sztereotip viselkedésben.

Társas interakció: A kedvezőtlen helyzetű egyéneknek nehézségei lehetnek a környezetük társadalmi szabályainak és normáinak megértésében. Előfordulhat, hogy nem képesek felismerni a társadalmi jeleket, például az arckifejezéseket vagy a testbeszédet, és nehézséget jelenthet mások nézőpontjának megértése. Ez megnehezítheti számukra a kapcsolat kialakítását és fenntartását társaikkal.

Verbális és non-verbális kommunikáció: Az LFA-ban szenvedő egyéneknek nehézségei lehetnek a beszélt nyelv megértésében és előállításában. Lehet, hogy korlátozott a szókincsük, és nehézségeik lehetnek a nyelvtan és a szintaxis terén. Nehézségeik lehetnek a non-verbális kommunikációval is, például gesztusokkal, arckifejezésekkel és testbeszéddel.

Ismétlődő vagy sztereotip viselkedések: Az LFA-ban szenvedő egyének ismétlődő vagy sztereotip viselkedést folytathatnak, például előre-hátra ringathatnak, csapkodhatnak a kezükkel vagy szavakat vagy kifejezéseket ismételhetnek. Ezek a viselkedések módot jelenthetnek számukra a stressz vagy a szorongás kezelésére, vagy módot nyújthatnak arra, hogy kifejezzék magukat.

Az LFA összetett rendellenesség, és a tünetek személyenként nagyon eltérőek lehetnek. Egyes LFA-s személyek képesek lehetnek önálló életvitelre és támogatott foglalkoztatásban dolgozni, míg mások jelentős támogatást igényelhetnek életük minden területén.

Az alacsony működésű autizmus kezelése

Az alacsony működésű autizmus spektrum zavar (LFA) kezelése az egyén speciális szükségleteitől függően változik. Néhány gyakori kezelés a következőket tartalmazza:

Beszédterápia: A beszédterápia segíthet a LFA-ban szenvedőknek nyelvi készségeik fejlesztésében. Ez magában foglalhatja a beszélt nyelv megértésének és előállításának megtanulását, valamint a nem verbális kommunikáció használatának megtanulását.

Munkaterápia: A foglalkozási terápia segíthet a LFA-ban szenvedő egyéneknek a mindennapi feladatok elvégzéséhez szükséges készségek kialakításában, mint például az öngondoskodás, az öltözködés és az étkezés. A foglalkozási terapeuták abban is segíthetnek a LFA-ban szenvedő egyéneknek, hogy hozzáigazítsák környezetüket, hogy megkönnyítsék működésüket.

Fizikoterápia: A fizikoterápia segíthet a LFA-ban szenvedő egyéneknek a durva és finom motoros készségeik fejlesztésében. Ez magában foglalhat olyan gyakorlatokat, amelyek erősítik az izmaikat, javítják a koordinációt, és segítik őket abban, hogy könnyebben járjanak vagy mozogjanak.

Magatartási terápia: A viselkedésterápia segíthet a LFA-ban szenvedő egyéneknek új viselkedési formák elsajátításában és a problémás viselkedések csökkentésében. Ez magában foglalhat pozitív megerősítést, például dicséretet vagy jutalmat, és negatív megerősítést, például időtúllépést.

Gyógyszer: A LFA-ban szenvedő betegeknek gyógyszeres kezelést lehet előírni a tünetek kezelésében. Ez magában foglalhatja a szorongás vagy depresszió kezelésére szolgáló gyógyszereket, a figyelmet és a koncentrációt javító gyógyszereket vagy a hiperaktivitást csökkentő gyógyszereket.