CHF esetén a pleurális folyadékgyülem kialakulásához vezető elsődleges mechanizmus a tüdő ereiben megemelkedett nyomás, amelyet pulmonális vénás hipertóniának neveznek. Ez a megnövekedett nyomás hatására folyadék szivároghat ki a kapillárisokból (kis vérerekből) a környező szövetekbe, beleértve a pleurális teret is. Ez a folyamat hozzájárul a folyadék felhalmozódásához és a pleurális folyadékgyülem kialakulásához.
A pleurális folyadékgyülem súlyossága és mértéke változhat, és idővel ingadozhat. Míg a jobb oldali pleurális folyadékgyülem folyadék felhalmozódását jelzi a pleurális térben, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a folyadék aktívan növekszik vagy gyorsan felhalmozódik. A folyadék felhalmozódásának sebességét számos tényező befolyásolhatja, mint például a CHF mögöttes súlyossága, a kezelés betartása és az orvosi beavatkozásokra adott válasz.
Fontos, hogy a beteg nyomon kövesse egészségügyi szolgáltatóját a további értékelés és kezelés érdekében. Az egészségügyi szolgáltató további vizsgálatokat rendelhet el, figyelemmel kísérheti a folyadékegyensúlyt, módosíthatja a gyógyszereket, vagy egyéb kezelési stratégiákat javasolhat a pleurális folyadékgyülem kezelésére és a mögöttes CHF kezelésére.