Miért süllyed homokba a lábad, ha lábujjakon vagy, nem lapos lábakon?

Ha lábujjakon állsz, tested súlya kisebb felületre összpontosul, ami növeli a homokra nehezedő nyomást. Emiatt a homok deformálódik, és kifolyik a lábadról, és víznyelőt hoz létre. Ezzel szemben, ha lábbal a homokon állsz, tested súlya nagyobb felületen oszlik el, ami csökkenti a homokra nehezedő nyomást. Ez megakadályozza, hogy a homok deformálódjon és elfolyjon, így a lábad nem süllyed be.

Itt van egy részletesebb magyarázat az érintett fizikáról:

* Nyomás: A nyomást úgy definiáljuk, mint az egységnyi felületre kifejtett erőt. Ebben az esetben az erő a test súlya, a felület pedig a lábad és a homok érintkezési területe.

* Stressz: A feszültséget az egységnyi területre eső belső erőként határozzuk meg, amely ellenáll a deformációnak. Ebben az esetben a feszültség az az erő, amelyet a homok magára fejt ki, hogy ellenálljon a deformációnak.

* Nyírószilárdság: Egy anyag nyírószilárdsága az a maximális feszültség, amelyet el tud viselni, mielőtt folyni kezd. Ebben az esetben a homok nyírószilárdsága az a maximális igénybevétel, amelyet el tud viselni, mielőtt deformálódni kezd és lefolyik a lábáról.

Ha lábujjakon állsz, a homokra nehezedő nyomás megnő, ami meghaladja a homok nyírószilárdságát. Emiatt a homok deformálódik, és kifolyik a lábadról, és víznyelőt hoz létre. Ezzel szemben, ha lábbal a homokon áll, a homokra nehezedő nyomás csökken, ami a homok nyírószilárdsága alatt van. Ez megakadályozza, hogy a homok deformálódjon és elfolyjon, így a lábad nem süllyed be.

Ugyanezek az elvek vonatkoznak más puha felületekre is, például hóra, sárra és futóhomokra. Minél nagyobb nyomást fejt ki a felületre, annál valószínűbb, hogy az deformálódik és elfolyik, ami miatt elsüllyed.