Egészség és a Betegség
1. Hipoxia: A magasság növekedésével a légköri nyomás csökken, ami az oxigén parciális nyomásának (PO2) csökkenéséhez vezet. Ez hipoxiát eredményez, egy olyan állapotot, amikor a testszövetek a szükségesnél kevesebb oxigént kapnak.
2. Gyors légzés: A hipoxiára reagálva a szervezet növeli a légzésszámot, hogy kompenzálja az alacsonyabb oxigénszintet. A gyors légzés segít több oxigént juttatni a tüdőbe.
3. Hiperventiláció: Egyes esetekben a gyors légzés hiperventillációhoz vezethet, amikor a személy túlzottan lélegzik, ami egyensúlyhiányt okoz a vér oxigén- és szén-dioxid szintjében.
4. Lassabb keringés: Az alacsony oxigénszint az erek összehúzódását okozhatja, ami lassabb vérkeringést eredményez. Ez akadályozza az oxigén szállítását a szövetekbe.
5. Kognitív károsodás: A hosszan tartó hipoxia nagy magasságban befolyásolhatja a kognitív funkciókat, az ítélőképességet és a koordinációt, ami különösen veszélyes lehet az űrutazás során.
6. High Altitude pulmonalis ödéma (HAPE): Súlyos állapot, amely nagy magasságban fordulhat elő, amikor a folyadék felhalmozódik a tüdőben, ami megzavarja az oxigén és a szén-dioxid cseréjét.
Víz alatti (búvárkodás vagy szaturációs búvárkodás):
1. Megnövekedett nyomás: A víz alatt a nyomás jelentősen megnő a mélységgel. Ez a megnövekedett nyomás hatással van a légzőrendszerre és a gázdinamikára.
2. Nitrogén-narkózis: 30 méternél (100 lábnál) nagyobb mélységben a búvárok nitrogén-narkózist, eufóriát és ítélőképesség-csökkenést tapasztalhatnak, amelyet a nitrogén magas parciális nyomása okoz.
3. Oxigén toxicitás: A tiszta oxigén fokozott nyomáson történő belélegzése oxigénmérgezést okozhat, ami görcsrohamokat, neurológiai károsodást és akár halált is okozhat. A búvároknak gondosan figyelemmel kell kísérniük oxigénexpozíciós idejüket.
4. Dekompressziós betegség (DCS): A "kanyaroknak" is nevezett DCS akkor fordul elő, amikor a búvárok túl gyorsan emelkednek fel, vagy különböző összetételű gázokat lélegeznek be, ami oldott nitrogénbuborékok képződését okozza a szövetekben, ami ízületi fájdalmat, fáradtságot és potenciálisan súlyos neurológiai tüneteket okoz.
5. Légzőrendszeri munka: A sűrített gáz víz alatti belélegzése növeli a légáramlással szembeni ellenállást, ami megnehezíti a légzést. A búvároknak figyelembe kell venniük ezt a megnövekedett légzési terhelést merüléseik során.
6. Hiperkapnia: A zárt rendszerű rebreather búvárkodás során fennáll a szén-dioxid felhalmozódásának (hiperkapnia) veszélye, ha az újralégző hibásan működik vagy nincs megfelelően szabályozva.
A légzés kezelése nagy magasságban űrben és víz alatti búvárkodásban is speciális képzést, szigorú protokollokat, valamint az oxigén- és szén-dioxid-szint gondos ellenőrzését igényel a kockázatok minimalizálása és a biztonság biztosítása érdekében.