Klinikai bemutatás: Egy 70 éves férfi, aki korábban jelentős napsugárzásnak volt kitéve, 2 cm-es, tünetmentes, hússzínű, középső szarvú papulával jelentkezik a bal arcán. Az elváltozás több hónapja fennáll, és lassan növekszik.
Dermoszkópia: A dermoszkópia egy jól körülhatárolt, erythemás foltot mutat ki, központi, hiperkeratotikus dugóval. A környező bőr aktinikus károsodást mutat, beleértve a telangiectasiat, a szoláris elasztózist és a többszörös aktinikus keratózist.
Szövettan: A lézió biopsziája a hipertrófiás aktinikus keratosisban fellépő SCCIS-nek megfelelő tulajdonságokat mutat. Az epidermisz kifejezett hiperpláziát és atípiát mutat, a normál rete gerincek és a diszpláziás keratinociták elvesztésével. Teljes vastagságú epidermális érintettség van, de az alaphártya sértetlen. A fedő stratum corneum megvastagodott és hyperkeratosist mutat. Ezenkívül van egy bőrszarv, amely a stratum corneum keratinnal töltött vetülete.
Differenciáldiagnózis: Ennek az elváltozásnak a differenciáldiagnózisa magában foglalja a nem melanómás bőrrák egyéb formáit, például a bazálissejtes karcinómát, valamint a jóindulatú elváltozásokat, például a seborrheás keratosist. Biopszia szükséges az SCCIS diagnózisának megerősítéséhez.
Kezelés: A hipertrófiás aktinikus keratózisban fellépő SCCIS kezelési lehetőségei közé tartozik a sebészeti kimetszés, a helyi kemoterápia és a sugárterápia. A kezelés megválasztása a lézió méretétől és helyétől, valamint a beteg általános egészségi állapotától és preferenciáitól függ.
Prognózis: A hipertrófiás aktinikus keratosisban fellépő SCCIS prognózisa általában jó, alacsony a metasztázis kockázata. A korai diagnózis és kezelés azonban fontos az invazív laphámsejtes karcinóma kialakulásának megelőzésében, amely nehezebben kezelhető.