1. Reaktív atipikus limfociták:
Az atipikus limfociták néha reaktívak lehetnek, ami azt jelenti, hogy normális válaszreakciók bizonyos ingerekre, például vírusfertőzésekre, védőoltásokra vagy bizonyos gyógyszerekre. Ezekben az esetekben az atípusos limfociták általában rövid ideig jelen vannak, és a kiváltó ok kezelésekor megszűnnek.
2. Fertőző mononukleózis:
Az atipikus limfociták általában fertőző mononukleózissal, más néven mono-val társulnak. A monokórt az Epstein-Barr vírus (EBV) okozza, és láz, torokfájás, duzzadt nyirokcsomók és fáradtság jellemzi. Az atipikus limfociták jelenléte a vérben a mono jellemzője, és segíthet a fertőzés diagnosztizálásában.
3. Citomegalovírus (CMV) fertőzés:
A CMV egy másik herpeszvírus, amely atipikus limfocitózist okozhat. A CMV fertőzés különösen aggasztó lehet immunhiányos egyéneknél vagy terhesség alatt.
4. Egyéb vírusfertőzések:
Az atipikus limfociták más vírusfertőzésekben is megfigyelhetők, mint például rubeola, kanyaró, mumpsz és a humán immundeficiencia vírus (HIV).
5. Krónikus limfocitás leukémia (CLL):
Az atípusos limfociták bizonyos típusú leukémia jellemzői lehetnek, beleértve a CLL-t is. A CLL egy rák, amely a fehérvérsejteket érinti, ami a kóros limfociták túltermeléséhez vezet.
6. Limfóma:
A limfóma bizonyos típusai, amelyek a nyirokrendszer rákos megbetegedései, szintén társulhatnak a vérben lévő atipikus limfocitákhoz.
7. Autoimmun betegségek:
Egyes esetekben atípusos limfociták találhatók autoimmun betegségekben, például lupusban vagy rheumatoid arthritisben szenvedő egyénekben.
Fontos megjegyezni, hogy az atipikus limfociták jelenléte önmagában nem feltétlenül jelent súlyos egészségügyi állapotot. A laboratóriumi leletekben az atipikus limfociták értelmezését az egyén általános egészségi állapotának, tüneteinek és egyéb laboratóriumi leleteinek összefüggésében kell elvégezni. Az egészségügyi szakember felmérheti az atípusos limfociták jelentőségét, és meghatározhatja, hogy szükség van-e további vizsgálatokra vagy orvosi beavatkozásokra.