1. Hematopoietikus őssejtek:
- A limfocita termelés a hematopoietikus őssejtekkel (HSC) kezdődik a csontvelőben.
- A HSC-k különféle vérsejttípusokká képesek differenciálódni, beleértve a limfociákat is.
2. Common Lymphoid Progenitors (CLP-k):
- A HSC-k CLP-ket eredményeznek, amelyek multipotens progenitor sejtek, amelyek a limfoid vonalhoz kötődnek.
- A CLP-k B-sejtekké vagy T-sejtekké differenciálódhatnak.
3. B sejtfejlődés:
- A B-sejtek a csontvelőben termelődnek és érnek.
- A CLP-k pre-B sejtekké fejlődnek, amelyek további érésen és immunglobulin génjeik átrendeződésén mennek keresztül.
- Az érett B-sejtek egyedi felszíni immunglobulinokat (antitesteket) expresszálnak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy felismerjenek és kötődjenek specifikus antigénekhez.
4. T-sejt fejlődés:
- A T-sejtek a csecsemőmirigyben fejlődnek.
- A CLP-k a csecsemőmirigybe vándorolnak, és timocitákká válnak.
- A timociták T-sejt-receptor (TCR) génjeik kiterjedt átrendeződésén mennek keresztül, amelyek sokféle TCR-t hoznak létre, amelyek képesek különféle antigéneket felismerni.
- A pozitív és negatív szelekciós folyamatok biztosítják, hogy a T-sejtek működőképesek és öntoleránsak legyenek.
5. Érlelés és aktiválás:
- Érés után a B- és T-sejtek elhagyják a csontvelőt és a csecsemőmirigyet, és az egész szervezetben keringenek, elsősorban a nyirokszövetekben és szervekben.
- Specifikus antigénekkel való találkozáskor tovább finomodnak és aktiválódnak, effektorsejtekké vagy memóriasejtekké válnak.
6. Effektor- és memóriasejtek:
- Az effektor B-sejtek plazmasejtekké differenciálódnak, amelyek antitesteket választanak ki az antigének semlegesítésére.
- Az effektor T-sejtek különféle funkciókat látnak el, például elpusztítják a fertőzött sejteket (citotoxikus T-sejtek), segítik a B-sejteket antitestek termelésében (helper T-sejtek), vagy szabályozzák az immunválaszokat (szabályozó T-sejtek).
- A memória B-sejtek és a memória T-sejtek a fertőzés után is a szervezetben maradnak, így hosszú távú immunitást biztosítanak, és gyorsabb és robusztusabb választ tesznek lehetővé ugyanazon antigénnel való ismételt expozíció után.
A limfociták termelése során a más immunsejtekkel, citokinekkel és mikrokörnyezetekkel való kölcsönhatások döntő szerepet játszanak a limfociták fejlődésének, érésének és aktivációjának irányításában, biztosítva a kórokozókkal és idegen antigénekkel szembeni koordinált és hatékony immunválaszt.