A szív bevágása klinikailag jelentős, mert segít pontosan körvonalazni a szív határait, és így lehetővé teszi a klinikusok számára a szív méretének felmérését és az olyan lehetséges rendellenességek azonosítását, mint a megnagyobbodott szív (kardiomegália) vagy a szívburok effúzió.
Radiográfiailag a szív bevágása homorú bemélyedésként jelenik meg a bal tüdőszegélyben, általában a mellkasi bemenettől körülbelül 5-7 cm-re kezdődik és körülbelül 2-4 cm-ig terjed. Összetéveszthető tüdőlézióval vagy rendellenességgel; azonban normális anatómiai jellemzőként kell felismerni.
Ezenkívül a szívbevágás mérföldkőként használható a mellkasröntgen- és CT-vizsgálatok értelmezésekor a szomszédos struktúrák vagy elváltozások értékeléséhez. Segít megkülönböztetni a bal tüdőt érintő állapotokat, mint például a tüdő konszolidációja vagy összeomlása, a szívet vagy a mediastinumot érintő állapotoktól.
A szívbevágás jelentőségének megértésével az egészségügyi szakemberek hatékonyan értelmezhetik az orvosi képeket és pontos diagnózist állíthatnak fel.