Hogyan működik a kelátképző terápia?

A kelátterápia olyan orvosi eljárás, amely kelátképző szereket használ a nehézfémek szervezetből történő eltávolítására. Ezek a szerek a fémekhez kötődnek, és komplexet képeznek, amely azután a vizelettel ürül.

A kelátképző terápiát leggyakrabban nehézfém-mérgezések, például ólom-, higany- és arzénmérgezés kezelésére használják. Más betegségek kezelésére is használható, mint például az érelmeszesedés (az artériák keményedése) és az időskori makuladegeneráció (a központi látást befolyásoló állapot).

A kelátképző terápiában leggyakrabban használt kelátképző szer az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA). Az EDTA egy erős kelátképző szer, amely számos nehézfémhez képes kötődni. Egyéb használható kelátképző szerek közé tartozik a dimerkaprol (British Anti-Lewisite vagy BAL) és a penicillamin.

A kelátképző terápiát általában intravénásan (IV), azaz vénán keresztül adják be. A kelátképző szer a véráramba kerül, ahol a nehézfémekhez kötődik, és komplexet képez. Ezután a komplex kiválasztódik a vizelettel.

A kelátterápia biztonságos és hatékony kezelés lehet nehézfém-mérgezés és más állapotok esetén. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kelátképző terápiának mellékhatásai is lehetnek, például hányinger, hányás és hasmenés. Ritka esetekben a kelátképző terápia vesekárosodást vagy más súlyos mellékhatásokat okozhat.

Fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt beszéljen orvosával a kelátképző terápia kockázatairól és előnyeiről.