Egészség és a Betegség
A méhnyak a méh alsó, keskeny vége, amely a hüvelybe nyílik. A méhnyakot kétféle sejt béleli:laphámsejtek és oszlopos sejtek. A laphámsejtek lapos, pikkelyszerű sejtek, amelyek a méhnyak külső felületét borítják. Az oszlopos sejtek magas, oszlop alakú sejtek, amelyek a méhnyak belsejét szegélyezik.
A legtöbb méhnyakrák a laphámsejtekben kezdődik. Ezeket a rákot laphámsejtes karcinómáknak nevezik. Az adenokarcinómák olyan rákos megbetegedések, amelyek az oszlopos sejtekben kezdődnek. Ezek a rákok kevésbé gyakoriak, mint a laphámsejtes karcinómák.
A méhnyakrák a negyedik leggyakoribb rák a nők körében világszerte. Becslések szerint 2018-ban világszerte több mint 570 000 új méhnyakrák-esetet és több mint 311 000 halálesetet fog okozni a méhnyakrák.
A humán papillomavírus (HPV) a méhnyakrák fő kockázati tényezője. A HPV egy nemi úton terjedő fertőzés. Több mint 100 különböző típusú HPV létezik. A HPV bizonyos típusai nagyobb valószínűséggel okoznak méhnyakrákot, mint mások.
A méhnyakrák egyéb kockázati tényezői a következők:
* Több szexuális partnere van
* Szex fiatal korban
* Ha legyengült az immunrendszere
* Dohányzás
* Orális fogamzásgátlók hosszú távú használata
A méhnyakrák gyakran gyógyítható, ha időben felfedezik és kezelik. A szűrővizsgálatok, mint például a Pap-kenet és a HPV-teszt, segíthetnek a méhnyakrák korai felismerésében.