Egyházi hermafroditák számos állatfajban megtalálhatók, beleértve a gilisztákat, csigákat, valamint néhány hal- és hüllőfajtát. Az egylaki hermafroditákban a hím és a női nemi szervek általában különállóak, de elhelyezkedhetnek ugyanabban a testüregben vagy akár ugyanabban a szervben is.
Szekvenciális hermafroditák egyes halfajokban, puhatestűekben és rákfélékben megtalálhatók. A szekvenciális hermafroditákban az egyed az egyik nemként kezdi az életet, de később átvált a másik nemre. Ezt a változást számos tényező válthatja ki, például az életkor, a méret vagy a környezeti feltételek.
A hermafroditizmus viszonylag ritka betegség az emberekben, de a becslések szerint a lakosság akár 1%-a is interszexuális lehet. Az interszexuális személyek különféle fizikai jellemzőkkel rendelkezhetnek, beleértve a kétértelmű nemi szerveket, a melleket és a heréket, vagy a férfi és női másodlagos szexuális jellemzők keverékét.
Az interszexuális személyek gyakran szembesülnek diszkriminációval és társadalmi megbélyegzéssel. Családjuk és közösségeik elutasíthatják őket, és nehézségekbe ütközhet az elhelyezkedés vagy az egészségügyi ellátás. Egyes kultúrákban az interszexuális egyéneket még erőszaknak és bántalmazásnak is ki vannak téve.
Világszerte egyre inkább elismerik az interszexuális egyének jogait. Sok országban az interszexuális személyek ma már megszerezhetik nemi identitásuk jogi elismerését, és védve vannak a nemi jellemzőik alapján történő megkülönböztetéstől.