Egészség és a Betegség
1. Nyomásolvadás: Amikor a két jégfelület érintkezik, a nyomás a határfelületen jelentősen megnő. Ez a nagy nyomás hatására a jég megolvad az érintkezési ponton, és vékony folyékony vízréteg jön létre a felületek között.
2. Tapadó erők: Ahogy a jégfelületek tovább súrlódnak, a folyékony vízréteg elősegíti a tapadó erők kialakulását a két jégdarab között. Ezek a tapadó erők a határfelületen lévő vízmolekulák közötti intermolekuláris kölcsönhatások miatt keletkeznek.
3. Súrlódáscsökkentés: A folyékony vízréteg jelenléte drasztikusan csökkenti a jégfelületek közötti súrlódást. Ez a súrlódáscsökkentés lehetővé teszi, hogy a két jégdarab simábban csússzon egymáson.
4. Regelation: Ahogy a jégdarabok tovább dörzsölődnek, a folyékony vízréteg újra megfagy, és újra egymáshoz köti a két felületet. Ezt a folyamatot újragélesedésnek nevezik, és a folyékony víz megszilárdulásakor látens hő felszabadulását hajtja végre.
5. Felületi érdesítés: A jégfelületek folyamatos súrlódása karcolásokat, barázdákat hoz létre a jégen, érdesíti a felületi textúrát. Ez a felületi érdesítés tovább fokozhatja a tapadási erőket és a visszagélezési folyamatot.
6. Jégforgács: Megfelelő nyomás és súrlódás mellett a jég súrlódása jégforgácsokat vagy -foszlányokat is eredményezhet. Ezek a töredékek akkor jönnek létre, amikor a jégkristályok közötti tapadó kötések az alkalmazott erők hatására megrepednek.
Ezeknek a hatásoknak a kombinációja a jég dörzsölése során csökkenti a súrlódást, a jégfelületek tapadását és jégforgácsok képződését.