Egészség és a Betegség
* Mobilitás: A hosszan tartó mozdulatlanság, mint például az ágynyugalom vagy a bénulás, bibasilaris atelektázishoz vezethet. Amikor mozdulatlan vagy, a tüdeje nem tágul ki és nem húzódik össze annyira, ahogy kellene, ami a tüdő alsó lebenyeiben lévő alveolusok összeomlását okozhatja.
* Tüdőbetegség: A bibasilaris atelektázist az alveolusokat károsító tüdőbetegségek is okozhatják, mint például a tüdőgyulladás, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és az asztma.
* Szívelégtelenség: Szívelégtelenség esetén folyadék halmozódhat fel a tüdőben, ami nyomást gyakorolhat az alveolusokra és összeeshet.
* Daganatok: A tüdőben vagy a mediastinumban lévő daganatok bibasilaris atelektázist is okozhatnak azáltal, hogy elzárják a légutakat, és megakadályozzák, hogy a levegő elérje a tüdő alsó lebenyeit.
A bibasilaris atelectasia kockázati tényezői:
* Idősebb kor: A bibasilaris atelektázia gyakoribb az idősebb felnőtteknél.
* Dohányzás: A dohányzás károsítja a tüdőt és növeli a bibasilaris atelectasia kockázatát.
* Elhízás: Az elhízás növelheti a bibasilaris atelectasia kockázatát azáltal, hogy nyomást gyakorol a tüdőre.
* Krónikus tüdőbetegség: A krónikus tüdőbetegségben, például a COPD-ben szenvedőknél fokozott a bibasilaris atelektázia kockázata.
* Legutóbbi műtét: A közelmúltban műtéten átesett embereknél fokozott a bibasilaris atelektázia kockázata.