A vér oxigéntelítettségi szintjét elsősorban az határozza meg, hogy a tüdő mennyire hatékonyan vonja ki az oxigént a levegőből, és hogy a szív mennyire képes oxigénnel dúsított vért keringetni a szervezetben. COPD-ben a sérült tüdő és a légáramlás csökkentése a vér oxigénszintjének csökkenéséhez vezethet, ezt az állapotot hipoxémiának nevezik.
Egyes COPD-s egyének bőre rózsaszínes vagy vöröses színű lehet, annak ellenére, hogy csökkent oxigénszintjük van. Ennek több tényezője lehet:
1. Vazodilatáció: A COPD a bőrfelszín közelében lévő erek tágulását (kiszélesedését) okozhatja, ami fokozott véráramláshoz és a bőr kipirult megjelenéséhez vezethet.
2. Megnövekedett kapillárissűrűség: A krónikus hipoxiára válaszul a szervezetben több kapilláris (kis erek) alakulhat ki a bőrben, hogy javítsa a szövetek oxigénellátását.
3. Másodlagos policitémia: A COPD néha fokozhatja a vörösvérsejt-termelést (másodlagos policitémia). A magasabb vörösvérsejtszám nagyobb oxigénszállító képességet jelent, ami hozzájárulhat a rózsaszín arcszínhez.
Lényeges megjegyezni, hogy nem minden COPD-s személynek van rózsaszín puffadása. A COPD fizikai jellemzői eltérőek lehetnek, és az ember bőrszíne önmagában nem megbízható mutatója oxigénszintjének. A pulzoximetriát, az oxigéntelítettség mérésének nem invazív módszerét gyakran használják az oxigénszint pontos meghatározására.