Egészség és a Betegség
1. Kitettség hangos zajnak :A rendkívül hangos – akár egyedi, akár ismétlődő – zajnak való hosszan tartó expozíció károsíthatja a belső fül érzékeny szőrsejtjeit, ami fülzúgáshoz vezethet. Ez különféle forrásokból következhet be, például ipari gépek, zenei koncertek, fülhallgató/fejhallgató nagy hangerőn történő használata, vagy szabadidős tevékenységek, például vadászat, lövöldözés vagy elektromos szerszámok hallásvédő nélküli használata.
2. Az életkorral összefüggő halláskárosodás (Presbycusis) :Az életkor előrehaladtával a belső fülben lévő érzékszervi sejtek fokozatosan romlanak, ami a hallásérzékenység fokozatos elvesztését eredményezi, különösen magasabb frekvenciák esetén. A fülzúgás gyakran társul presbycusishoz, mivel általában idősebb egyéneket érint.
3. Fülzsír impaktálása :A túlzott vagy tömör fülzsír elzárhatja a hallójáratot, befolyásolva a hangátvitelt és fülzúgást okozhat.
4. Meniere-kórban :Ez a belső fül betegsége, amelyet szédülés (szédülés), ingadozó halláscsökkenés és fülzúgás jellemez. A Meniere-kór pontos oka nem ismert, de feltételezik, hogy abnormális folyadékfelhalmozódást és nyomásváltozásokat okoz a belső fülben.
5. Otosclerosist :Ez egy olyan állapot, amelyben rendellenes csontnövekedés lép fel a középfülben, ami befolyásolja a hangvezetésben részt vevő apró csontok (csontcsontok) működését. A fülzúgás az otosclerosis egyik tünete lehet.
6. Akusztikus neuromat :Az agy és a belső fül között elhelyezkedő hallóidegen kialakuló nem rákos daganat nyomást gyakorolhat a környező struktúrákra, ami halláskárosodáshoz, egyensúlyi problémákhoz és fülzúgáshoz vezethet.
7. Temporomandibularis ízületi (TMJ) rendellenességek :Az állkapocs ízületének diszfunkciója vagy eltolódása, más néven TMJ rendellenességek, egyes egyéneknél fülzúgást okozhatnak.
8. Bizonyos gyógyszereket :Egyes gyógyszereknek, például bizonyos antibiotikumoknak, kemoterápiás gyógyszereknek, nagy dózisú aszpirinnek és egyes diuretikumoknak lehetnek mellékhatásai, beleértve a fülzúgást is. A gyógyszerek által kiváltott fülzúgás általában a gyógyszer abbahagyása után elmúlik, de egyes esetekben tartós is lehet.
9. Szív- és érrendszeri állapotokban :Speciális szív- és érrendszeri állapotok, például magas vérnyomás, lüktető fülzúgás (ritmusos hang, amely szinkronizálódik a szívveréssel) és bizonyos érrendszeri rendellenességek társulhatnak a fülzúgáshoz.
10. Neurológiai állapotokban :A fülzúgás néha neurológiai rendellenességek, például sclerosis multiplex, fejsérülés/trauma vagy bizonyos agydaganatok tünete lehet.
11. Stressz és szorongást :A krónikus stressz és a szorongás összefüggésbe hozható a fülzúgással. Míg a stressz és a szorongás közvetlenül nem okoz fülzúgást, súlyosbíthatják vagy észrevehetőbbé tehetik a meglévő fülzúgást.
12. Egyéb egészségügyi állapotok :A fülzúgás társulhat pajzsmirigy-problémákkal, cukorbetegséggel, hormonális változásokkal (pl. menopauza idején), allergiával vagy keringési rendszeri rendellenességekkel is.
Fontos megjegyezni, hogy a fülzúgásnak több tényezője is lehet, és a konkrét ok személyenként változhat. Egy egészségügyi szakember, például egy audiológus, fül-orr-gégész (fül-, orr- és gégész szakorvos) vagy alapellátási orvos segíthet meghatározni a kiváltó okot, és megfelelő kezelési stratégiákat javasolhat a fülzúgás kezelésére.