Emberek: A harag alapvető emberi érzelem, és szorosan kapcsolódik túlélési ösztöneinkhez és önfenntartásunkhoz. Az emberek különféle eszközökkel fejezik ki a haragot, például verbális kitörésekkel, agresszív viselkedéssel vagy fizikai megnyilvánulásokkal, mint például a homlokráncolással vagy a homlokráncolással.
Állatok: A haragot számos állatfajnál figyelték meg, beleértve az emlősöket, madarakat és még néhány hüllőt is. Például a csimpánzok és más főemlősök haragot mutatnak a fogak megjelenítése, a mellkasi verés és a hangok megjelenése révén. A kutyák és macskák dühöt mutathatnak ki morgással, sziszegéssel vagy fogak kihúzásával.
Rovarok: Míg a dühöt mint érzelmet nehezebb meghatározni a rovaroknál, bizonyos fajok a haraghoz hasonló viselkedést mutatnak. Például egyes hangyák agresszív reakciókat mutatnak, ha megzavarják a fészküket, a mézelő méhek pedig csíphetnek, ha fenyegetve érzik magukat.
Növények: A növények nem élnek át olyan érzelmeket, mint a harag, ugyanúgy, mint az állatok és az emberek. Egyes növények azonban olyan védekezési mechanizmusokat fejlesztettek ki, amelyek haraggal kapcsolatos válaszokként értelmezhetők. Például egyes növények méreganyagokat vagy elrettentő anyagokat bocsátanak ki, hogy kivédjék a ragadozókat.
Fontos megjegyezni, hogy a harag fogalma a különböző fajok között változhat, és a kifejezés és a megtapasztalás módja eltérő lehet a szervezet biológiája, evolúciós története és környezeti összefüggései alapján.