A BSE és a CWD több szempontból is hasonló:
1. Kórokozót :Mind a BSE-t, mind a CWD-t abnormális prionok okozzák. A prionok fertőző fehérjék, amelyek különböznek a vírusoktól és baktériumoktól. Képesek a normálisan hajtogatott prionfehérjéket rendellenes fehérjékké alakítani.
2. Az átvitel módjat :A BSE és a CWD elsősorban szennyezett takarmány, élelmiszer vagy víz lenyelésén keresztül terjed. A fertőzött állatokkal vagy testnedveikkel való közvetlen érintkezés is továbbadhatja a betegségeket.
3. Hosszú lappangási időt :Mind a BSE, mind a CWD hosszú lappangási idővel rendelkezik, mielőtt a klinikai tünetek megjelennek. Szarvasmarháknál a BSE lappangási ideje több hónaptól több évig terjedhet. Szarvasban és jávorszarvasban a CWD lappangási ideje több év vagy akár évtized is lehet.
4. Neurológiai tüneteknek :A BSE és a CWD befolyásolja a központi idegrendszert, ami progresszív neurodegenerációhoz vezet. A klinikai tünetek közé tartozik a rendellenes viselkedés, a koordinációs és egyensúlyi nehézség, az izomremegés és végül a halál.
5. Szivacsos degenerációt :Mindkét betegség az agy és a központi idegrendszer más részeinek szivacsos degenerációját okozza. Ez a szivacsos megjelenés a TSE-k jellegzetes neuropatológiai jellemzője.
6. Végzetes kimenetelet :A BSE és a CWD mindig végzetes. Ezekre a betegségekre nem ismert gyógymód vagy hatékony kezelés.
7. Népegészségügyi aggályokot :A BSE és a CWD közegészségügyi kockázatot jelentenek. A szarvasmarhák BSE-jét összefüggésbe hozták a Creutzfeldt-Jakob-kór variánsával (vCJD), amely egy halálos neurodegeneratív rendellenesség. Nem számoltak be arról, hogy a CWD emberre hatással lenne, de aggodalomra ad okot a lehetséges zoonózis-átvitel.