- Lenyelés :Az állatok lenyelhetik a műanyag törmeléket, összetévesztve azt élelmiszernek vagy véletlen elfogyasztásuk révén. Ez különféle egészségügyi problémákat okozhat, beleértve a gyomor-bélrendszeri elzáródást, a belső sérüléseket, a tápanyag felszívódási zavarokat és az éhezést. Egyes műanyagok mérgező vegyi anyagokat is kioldhatnak, amelyek felhalmozódhatnak az állat szervezetében, és károsíthatják szerveiket és szöveteiket.
- Összefonódás :Sok tengeri állat, beleértve a bálnákat, delfineket, fókákat, tengeri teknősöket és madarakat, belegabalyodhat a műanyag hulladékba, például halászhálókba, zsinórokba és csomagolóanyagokba. Az összegabalyodás korlátozhatja mozgásukat, sérülést vagy fertőzést okozhat, korlátozhatja az élelemhez és a társakhoz való hozzáférést, és végül halálhoz vezethet.
- Az élőhelyek megsemmisítése :A műanyag felhalmozódik az óceánokban, folyókban, tavakban és más vízi élőhelyeken, hatalmas szemétfoltokat képezve. Ezek a műanyag törmelékek elfojthatják a korallzátonyokat, a tengeri fűágyakat és más alapvető tengeri élőhelyeket, ami számos faj túlélését befolyásolja. Ezenkívül a mikroműanyagokat a tengeri élőlények lenyelhetik, és az egész táplálékláncon keresztül eljuthatnak.
- Mikroműanyagok :A mikroműanyagok apró műanyag részecskék, amelyek nagyobb műanyag tárgyak lebontásából származnak, vagy különféle termékekhez készülnek, beleértve a kozmetikumokat, tisztítószereket és szintetikus textíliákat. Ezeket az apró részecskéket könnyen lenyelhetik a vízi élőlények, és különféle tengeri fajokban is megtalálhatóak. A mikroműanyagok felszívhatják és koncentrálhatják a szennyező anyagokat a vízből, ami potenciálisan károsíthatja az azokat lenyelő élőlényeket.
- Vegyi kilúgozás :Sok műanyag mérgező vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek kiszivároghatnak a környezetbe és károsíthatják a vadon élő állatokat. Ezek a vegyszerek megzavarhatják az endokrin rendszert, károsíthatják a szaporodást és károsíthatják az állatok idegrendszerét. Egyes műanyag-adalékanyagok, például a ftalátok és a biszfenol A, összefüggésbe hozhatók az állatok fejlődési rendellenességeivel, szaporodási problémáival és rákkal.
Hogyan járul hozzá a műanyag a hatodik tömeges kihaláshoz?
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a veszélyeztetett fajok vörös listáján jelenleg körülbelül 28 000 fajt tart nyilván a kihalás veszélye. Az emberi tevékenységek, beleértve a műanyagszennyezést is, jelentős mozgatórugói ennek a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válságnak.
- Közvetlen hatás: A műanyagszennyezés közvetlenül érinti a vadon élő állatok populációit a lenyelés, az összefonódás, az élőhelyek elpusztítása és a vegyszerek kimosódása révén. Például:
- Évente több mint 1 millió tengeri állat pusztul el a műanyag törmelékbe gabalyodva.
- A tengeri madarak 90%-ának van műanyag a gyomrában.
- A korallzátonyokat, a tengeri biodiverzitás alapvető ökoszisztémáit a műanyagszennyezés fenyegeti, egyes zátonyok becslések szerint több mint 11 milliárd műanyagdarabot tartalmaznak.
- Közvetett hatás: A műanyagszennyezés közvetetten is érinti a vadon élő állatokat az ökoszisztémák megzavarásával és a táplálékhálózat megváltoztatásával. Például:
- A műanyagszennyezés megváltoztathatja a tengeri élőlények táplálékának elérhetőségét és minőségét, befolyásolva növekedésüket, szaporodásukat és túlélésüket.
- A mikroműanyagok felhalmozódhatnak a táplálékláncban, ami potenciálisan befolyásolhatja a csúcsragadozók, köztük az emberek egészségét és szaporodási sikerét.
Ezek a vadon élő állatok populációira gyakorolt hatások hozzájárulnak a biológiai sokféleség általános csökkenéséhez és a folyamatban lévő hatodik tömeges kihaláshoz, amely világszerte veszélyezteti az ökoszisztémák stabilitását és egészségét, és potenciálisan veszélyezteti az emberi fajok túlélését.