1. Nagy felület :Az alveolusok hihetetlenül nagy felülettel rendelkeznek, a becslések szerint körülbelül 100 négyzetméter egy felnőtt tüdejében. Ez a kiterjedt felület maximális érintkezést tesz lehetővé a levegő és a véráram között az alveolusokat körülvevő kapillárisokon belül.
2. Vékony falak :Az alveoláris falak rendkívül vékonyak, egyetlen réteg hámsejtekből és kapillárisok hálózatából állnak. Ezeknek a falaknak a vékonysága csökkenti a diffúziós távolságot az alveolusokban lévő levegő és a véráram között, megkönnyítve a gázok gyors mozgását.
3. A vérerek nagy sűrűsége :Az alveolusokat kapillárisok sűrűn veszik körül, gazdag érhálózatot hozva létre. Ez a közelség lehetővé teszi, hogy az oxigén gyorsan diffundáljon az alveolusokból a kapillárisokba, és a szén-dioxid az ellenkező irányba mozogjon.
4. Diffúziós gradiensek :Az alveolusok magasabb oxigénkoncentrációt tartanak fenn a vérhez képest, míg a szén-dioxid koncentráció magasabb a vérben az alveolusokhoz képest. Ezek a koncentráció-gradiensek az oxigén diffúzióját a véráramba, a szén-dioxidot pedig a véráramból kivezetik.
5. Hemoglobin :A hemoglobin, a vörösvértestekben található fehérje létfontosságú szerepet játszik a szervezeten belüli oxigénszállításban. Az alveolusokban lévő oxigénmolekulákhoz kötődik, és olyan szövetekben szabadítja fel azokat, ahol alacsonyabb az oxigénfeszültség.
Mindezen tényezők kombinációja hozzájárul az oxigén és a szén-dioxid hatékony diffúziójához az alveolusokban, biztosítva, hogy a szervezet sejtjei folyamatos oxigénellátást kapjanak, miközben eltávolítják a szén-dioxidot, a sejtek anyagcseréjének salakanyagát. Ez a bonyolult rendszer lehetővé teszi számunkra, hogy könnyedén lélegezzünk, gázokat cserélünk a környezettel, és fenntartjuk az oxigén és a szén-dioxid optimális szintjét a véráramban, ami elengedhetetlen az élet fenntartásához.