Katódsugárcsöves kísérlet szolgáltatta az első bizonyítékot a röntgensugárzásra vagy a szubatomi részecskék mágneses mezőjére?

A katódsugárcső-kísérlet szolgáltatta az első bizonyítékot a katódsugarakra, amelyeket később elektronként azonosítottak. A kísérletet Sir William Crookes brit fizikus végezte 1875-ben. Egy üvegcsövet használt, amelynek egyik végén katód (negatív elektróda), a másik végén pedig anód (pozitív elektróda) ​​található. Amikor nagy feszültséget kapcsoltak a csőre, elektronáram bocsátott ki a katódból, és eljutott az anódhoz. Ezeket az elektronokat katódsugaraknak nevezték.

Crookes kísérlete kimutatta, hogy a katódsugarakat mágneses tér eltéríti. Ez arra utalt, hogy a katódsugarak töltött részecskék, mivel a töltött részecskéket mágneses mezők befolyásolják. További kísérletek kimutatták, hogy a katódsugarakat elektromos tér is eltérítheti. Ez megerősítette, hogy a katódsugarak valóban töltött részecskék, és negatív töltésűek.

A katódsugarak felfedezése az elektronmikroszkóp kifejlesztéséhez vezetett, amely hatékony eszköz kis tárgyak képalkotására. Az elektronmikroszkóp fénysugár helyett elektronsugarat használ a képek létrehozásához. Ez lehetővé teszi, hogy az elektronmikroszkóp sokkal nagyobb felbontást érjen el, mint a fénymikroszkóp.