1. Szeszkviterpén-laktonok: Ezek a vegyületek felelősek az árnika számos terápiás hatásáért. Gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek. Az árnika fő szeszkviterpén laktonjai a helenalin, a dihidrohelenalin és az arnicin.
2. Flavonoidok: Ezek a vegyületek antioxidáns és gyulladásgátló tulajdonságaikról ismertek. Segítenek megvédeni a sejteket a károsodástól és csökkentik a gyulladást. Az árnika elsődleges flavonoidjai közé tartozik a kvercetin, a luteolin és a kaempferol.
3. Triterpének: Ezek a vegyületek gyulladásgátló és sebgyógyító tulajdonságokkal rendelkeznek. Segítenek csökkenteni a duzzanatot és elősegítik a szövetek helyreállítását. Az árnikában az elsődleges triterpének az arnidiol és a faradiol.
4. Illóolajok: Az árnika számos illóolajat tartalmaz, például timolt, borneolt és cineolt. Ezek az olajok antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokkal rendelkeznek.
5. Kumarinok: Ezek a vegyületek véralvadásgátló és gyulladásgátló tulajdonságaikról ismertek. Segítenek javítani a vérkeringést és csökkentik a duzzanatot. Az árnika elsődleges kumarinjai közé tartozik az esculetin és az umbelliferon.
6. Karotinoidok: Ezek a vegyületek az A-vitamin prekurzorai, és antioxidáns és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek. Segítenek megvédeni a sejteket a károsodástól és csökkentik a gyulladást. Az árnika fő karotinoidjai közé tartozik a béta-karotin és a lutein.
Az árnika más vegyületeket is tartalmaz, beleértve a poliszacharidokat, tanninokat és ásványi anyagokat. Ezek az anyagok szintén hozzájárulhatnak a növény gyógyászati tulajdonságaihoz.
Fontos megjegyezni, hogy az árnikát csak külső használatra szabad használni, és nem szabad lenyelni. Az arnika belső használata súlyos mellékhatásokat okozhat, beleértve az émelygést, hányást, hasmenést és görcsrohamokat.