1. X-hez kötött öröklődés:A legtöbb színvakságot az X kromoszómán található gének megváltozása okozza. A nőknek két X kromoszómája van, míg a férfiaknak egy X kromoszómája és egy Y kromoszómája.
- Recesszív tulajdonság:A színlátásért felelős gének recesszív módon továbbadódnak. Ezeknél a tulajdonságoknál a gén mindkét másolatát mutálni kell ahhoz, hogy az állapot megnyilvánuljon.
- Hordozó nőstények:Ha egy nőstény egy mutált színlátás gént hordoz, de a másik X-kromoszómáján is van funkcionális másolata, akkor hordozó lesz, de nem színvak. A hímeknek azonban csak egy X-kromoszómája van, így ha a mutált gént öröklik, színvakok lesznek.
2. Prevalencia a populációban:Az X-hez kötött öröklődési minta miatt a színvakság prevalenciája általában magasabb a férfiaknál, mint a nőknél. A tanulmányok szerint világszerte a férfiak körülbelül 8%-ának van valamilyen színlátáshiánya, míg a nőknek csak körülbelül 0,5%-a.
3. Hiányos áthatolás:Bizonyos esetekben a mutált színlátás gént hordozó nőstények a színvakság enyhe formáit mutathatják. A hiányos penetrancia a génexpresszió variabilitását jelenti, ahol nem minden hordozó mutathatja ki a genetikai mutáció teljes hatását.
Fontos megjegyezni, hogy a fent említett öröklődési minta a színvakság leggyakoribb formáit (vörös-zöld színhiányt) okozza, mint például a Protanopia, a Deuteranopia és a Protanomaly. Ezek a típusok valóban elterjedtebbek a férfiaknál az X-hez kötött öröklődés miatt. A színvakság bizonyos ritka típusai, például azok, amelyeket az autoszómák (nem nemi kromoszómák) génjeinek mutációi okoznak, előfordulhat, hogy nem ugyanazt a nemi torzítást mutatják, és egyformán érinthetik a férfiakat és a nőket.